...aztán egy nap sima arcúak bukkantak fel az erdei ösvényen....de ezek olyan mások voltak mint úgy általában szoktak lenni ! A kis róka félre téve félelmét , oda sompolygott a fák között hozzájuk ! Olyan régen volt már szeretetben része , másra sem vágyott csak arra, hogy valakit szerethessen és őt is szeresse valaki ! Csak nézte vágyakozva a sima arcút könnybelábadt szemekkel. Az egyik , egy olyan apróbb termetű azonban észre vette az álcának használt bokor között kivillanó vörös bundáját, és elindult feléje.
Vuk-nak földbe gyökerezett mind a négy lába , mozdulni sem bírt . Végül is ...nekem már ugyis mindegy, gondolta , vagy a farkasok falnak fel vagy éhen halok . Lehajtotta fejét és várta a végzetet .És akkor valami furcsa dolog történt . Érezte hogy apró kezek magasba emelik, ölbe veszik és gyengéden simogatni kezdik . Szívét elöntötte a melegség és a szeretet .

Ez a menyország ! Itt jóóóó....megérkeztem...