Döntöttem ! Végre mélyebben meg kell ismernem önmagam! Lehet röhögni, meg szánakozó tekintettel rám pillantani, de bennem éppen mostanában fogalmazódtak meg az ez irányú igények ! Sokan mondták már négyszemközti beszélgetések alkalmával, hogy kissé későn érő tipus vagyok, meg titokban azért ezt tudtam én is magamról, de ilyenkor jön a szokásos szlogen : " inkább későn mint soha" !!! Na én is ezzel vigasztalom és bátorítom most , ébredező kis egómat ! Ez irányba tett kezdő lépéseimhez nyújtott óriási segítséget Brumi, aki két olyan alapművet ( Kérd és megadatik, Az érzelmek megdöbbentő ereje) adott a kezembe amik egyfajta bibliaként is funkcionálhatnak , majd tegnap feliratkoztam kb. egy tucat ingyenes netes önismereti tanfolyamra is !Elsősorban azt szeretném megtudni végre, hogy a lélek boldogsága milyen falakba ütközik ,mik azok a mágnesek amik annyira erősen odabent tartják , amikor pedig kiszeretne törni abból a nem önkéntesen vállalt fogságból amit a test burka jelent számára , és a "gazdi" arcára végre kiülve bele szeretne jóízűen kacagni a nagyvilágba , kiharsogni magából azokat az érzelmeket amik olyanná tudják áttranszformálni az embert , hogy az egész világot magához tudná ölelni !
Világos,hogy egy hosszú és valszeg gyötrelmekkel teli folyamatról van szó , de éppen emiatt megpróbálom egóm egy részét magam mögé utasítani ,és nagy türelemmel végigjárni az utamat ! Szert kell tennem egyfajta belső látásra! Állítólag van olyan ! És ennek birtokában lehet, hogy olyan további kapukra lelhetünk a lélek folyosóinak rejtett zugaiban , melyek mögött további megválaszolatlan kérdésekre találhatunk választ !?
Látom és tapasztalom, hogy az ember attól válik a külvilág számára érdekessé és vonzóvá , ha kitudja közvetíteni magából a boldogságát ! Valóban jó ha az ember megtudja .... megtudná osztani , mutatni másokkal is a vele történt csodákat ! Ha minden szóban ott lehetne a mosoly , a szemek csillogása , a lélekragyogás !
De !Miért csücsül a kérdés bennem minden olyan külső megkereséskor , amikor azután érdeklődnek , hogy "mikor és hol lehet majd személyesen megismerni minket?" Miért nem tudok őszintén örülni és miért vélek hátsó szándékokat kihallani minden hasonló érdeklődés mögül ? Léteznek valóban olyanok akik valóban , "csakéskizárólag" arra kíváncsiak, hogy hogyan teremtettük meg egymást és a boldogságunkat magunknak? És hogy csak kérdezni szeretnének erről valamit ? Megtanulni és elsajátítani olyan mechanizmusokat, melyekkel, igazából nem is tudatosan(vagy mégis igen?) , de mi teremthetünk meg vágyainkból magunk mellé , hús -vér társat ? Kellenek hidak melyek összekötnek a külvilággal minket? Ha igen ,akkor kizárólag "one way ticket" üzemmódban kívánatos a közlekedés rajtuk ? És ki lesz a hídőr ? ... Kell olyan egyáltalán ? .... Attól jobb lenne ha nem működnének a "kisördög" komplexusok ? ... Vagy a túlzott naivitás akár végzetes sebeket is ejthet rajtunk ? ...Trillió kérdés .... egyenlőre válaszra vár !
3/6/09 23:04
A lélek állítólag szabad döntésénél fogva kerül bele az ÖNKÉNTESEN vállalt testbe. A fejlődés nem az, ha ebből a porhüvelyből elvágyódunk, hanem, ha megtaláljuk magunkat idebent.
A kérdések jogosak, továbbfűzik, amit én is feszegettem. Azt hiszem kellenek ezek a "kisördögök" egyrészt, hogy az ember figyelme ne lanyhuljon, másrészt, hogy ami fölösleges félelem, azt el tudja engedni magától. Én próbálom megkeresni minden történésben a pozitív oldalt, ez általában sikerül, hiszen soha semmi sem történik véletlenül velünk...
4/6/09 12:23
Na erre a spirituális szintre szeretném feltornázni magamat én is ! ...Egyedül nem lennék képes rá , azt ugye tudod...?!!!! :D:D:D
4/6/09 21:05
Igen, tudom, ezért vannak azok az emberek, akik segítenek rajtunk :D !
9/6/09 13:09
Önismeret. Hm... Számomra ez egyáltalán nem spirituális dolog. Illetve mit is értünk spiritualizmuson? :-)
Szerintem az önismeret ott kezdődik, amikor az ember tisztában van az érzéseivel. Mikor már tudod, hogy mire vágysz, hogy miket szeretnél elérni és mik azok amiket fontosnak, értékesnek tartasz az életben. Ha ezek megvannak, csak el kell indulni a vágyak, álmok megvalósítása felé vezető úton. Természetesen nem könnyű elindulni rajta, mert az emberek le akarnak erről az útról terelni (talán, mert ő maguk más utat favorizálnak, de lehet, hogy egyszerűen irigyek). Mikor rajta vagy ezen az úton, napról napra erősebb leszel és ez az erő kisugárzik és egyre több ember veled akar tartani.
Én így látom az önismeretet.
Amúgy nem értem miért félsz azoktól kisördögöktől. Ha rátaláltál a nagy Ő-re, akkor nem hiszem, hogy kisértésbe eshetnél/eshetnétek. Vagy az a gond, hogy nem szeretnél időt vesztegetni egy olyan találkozóra, ahol egy-két nyomulós van? Hát akkor nem kell olyanokkal találkozni, akik nem keltették fel érdeklődésedet/érdeklődéseteket spirituális szinten. :-) Nem kell ám minden érdeklődővel találkozni! :-)
Remélem nem voltam sértő vagy ilyesmi! Mert nem ez volt a célom. Csak már máshol (bearcub) is olvastam ilyen jellegű problémáról és nem értem, hogy miért kell annyit vesződni a "Találkozzunk vagy ne találkozzunk?" kérdéssel. :-)
Mondjuk lehet, hogy azért vagyok ilyen értetlen, mert nekem nincs ilyen jellegű gondom. :-D
Megjegyzés küldése