Életmódja:

 A farkas főleg rendkívül szervezett szociális csoportokban, úgynevezett falkákban él. A falka kommunikációjának elhíresült módja az úgynevezett farkasüvöltés: a farkasok kórusban „énekelnek.A falka együttműködésének öt, ellentétesen motiváló alapja:

az állandó rivalizálással kialakított rangsor és

az egymást régóta ismerő tagok erős, kölcsönös kötődése.

A domináns egyedek a napi séta közben vizelettel, ürülékkel, kaparással jelölik az útvonalakat

Területüket hevesen védik a betolakodóktól; azokat akár meg is ölhetik.

Testbeszédében nagy szerepet kap a hosszú, bozontos farok.

 

A farkas számos mesében gonosz szereplő. Ilyenek például: Piroska és a farkas, A hét kecskegida, A kismalac és a farkasok.

Előfordulása:

Holarktikus faj; (az ember után) a legnagyobb területen elterjedt emlős. Észak-Amerika és Eurázsia északi területeinek meghatározó csúcsragadozója, de megtalálhatjuk képviselőit Közép-Amerikában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában is.
A mediterrán területeken nem meghatározó a jelenléte,kivéve Olaszország északi részét ,ezért is meglepő és figyelmet érdemlő a hír .Az egyik földközi-tengeri kis szigeten is fel-fel tünedezhet mostanság ennek az amúgy gyönyörű állatnak egy sokkal kiszámíthatatlanabb fajtája az ordas !



Ő a legkegyetlenebb fajtája a farkastársadalomnak, előszeretettel bújik például báránybőrbe ,és szinte mindig alattomosan , hátúlról támad ……..